A babanyelv,mint olyan,nekem nagyon is szívet melengető,édes élmény! Feltéve ha megértem. :)
Mert volt azért pár alkalom,amikor Levikém elkezdett valamit mondani a saját nyelvén,és én csak értetlenül álltam előtte,és megkértem,h ismételje meg,mert nem értem.
Ilyen volt például a kozás. Rajzolt egy bácsit a papírra,és mondta nekem,h rajzoljak neki kozást. Jó hülyén néztem rá,megismételtettem vele többször,de még mindig nem jöttem rá,mire Ő sírni kezdett,mert nem rajzolom le Neki,amit szeretne. Szidtam is magam,mígnem készültünk egyszer a délutáni alváshoz,és közölte velem,h megmossa a kozást! :) Na akkor esett le,h a fog és fogmosás a jelentése annak a szónak. Azóta mindig rajzolunk a bácsinak kozást. :)
Aztán egy képeskönyvben virágok sorakoztak,mindegyik másmilyen,fel is soroltam Neki őket. Majd visszamondta egytől egyig,némelyiket egészen tisztán,a rózsaszín tulipánt pedig így: sodidin putián. Irtó édes,ahogyan formázza a hangokat,szeretem ezt a nyelvet tőle. Bár mostanában a tulipán már tuipán,szépen tisztul.
Mint ahogyan a sokáig emlegetett tojsa egyszer csak toás lett,pár hete pedig gyönyörűen kiejtette,h: tojás.
Vagy itt van még a pojojó (mogyoró),a puti (krumpli),az ekpe (lepke),az agág (nadrág),a papond (laptop),és a keszeszet,ami két jelentéssel is bír,úgymint fekete és szeretlek. :)
Ezek a legtöbbet használt szavak az Ő babanyelvéből,szívemnek nagyon kedvesek,és mivel nagyon gyorsan fejlődik a beszéde,nagyon gyorsan le is kell jegyeznem őket,nehogy feledésbe merüljenek. Mert mindig emlékezni szeretnék erre a korszakra...
