Ez szinte hihetetlen,h Mesikém éppen annyi idősen aludta át az éjszakát először,mint Levi. 2 hónaposan és 6 naposan, este 11től reggel 8ig. :)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Emese. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Emese. Összes bejegyzés megjelenítése
Egy szép nap
Hercegnőm már két hónapos,ami azt jelenti,h itt a méreckedés ideje.
5240 gr és 57 cm.
Ez pontosan 1 kilóval és 5 centivel több,mint amit egy hónappal korábban mértünk. :) Nekem megdöbbentő a fejlődés,de Védőnőm szerint ez így nagyon rendben van,Levinél is valahogy így alakultak a számok. Én már nem is emlékszem..
Míg mi ezen kontrollon voltunk, Levikém a szomszéd nénivel játszott,futkározott,és természetesen kekszet majszolt közben. :) Általában nem akar onnan hazajönni,elfut előlem,huncutkodik,csak hogy húzza az időt,de most olyan szófogadóan nyújtotta a kezét,mikor kértem,h mosolygott a szívem tőle. Nem beszélve arról,h úgy köszönt el: "..szebusz..". :)
Hason
Azt kell mondanom,h félsikert értünk csak el a cumival,mert ha esténként úgy tartja kedve a Kisasszonynak,akkor annyira ordít,h a esélyünk sincs betenni a cumit a szájába,egyszerűen kiesik belőle. Így próbálkozunk minden mással is,énekelünk,altató zenét játszunk le,simogatjuk,és különféle pózokban tesszük le,illetve próbáljuk letenni,h ne kézben aludjon csak el.
Amivel a legnagyobb sikert értük el,az a hasra tétel. Én is csak pislogtam,mikor hanyatt fekve ordított,nyűglődött,és amint hasra fektettem,azonnal megnyugodott. De persze ez is inkább csak napközben jön be,de már az is valami,h nem kell folyton a teraszra vinni,és babakocsiban altatni,hanem bent,a nappaliban hason alszik el,szépen,nyugodtan. Levikém ilyen pici baba korában egyáltalán nem szerette a hason alvást,csak sírt,kiabált,de úgy látszik Mesikém így nyugszik meg.
Barátunk,a cumi
Nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget,mikor az orvos elmondta nekem,h a tejsömör kis hasi fájdalommal jár. Rendben - gondoltam akkor -,biztosan azért volt előző nap nyűgösebb. Pár nap még biztosan lesz ilyen,de nem lesz vészes.
Aztán teltek a napok,és Kiscsibém egyre többször volt nyűgös,egyre többet sírt napközben,és egyre esélytelenebbnek tűnt,h meg tudom vigasztalni. Két evés között már többször is visszaébredt,nehezen tudtam visszaaltatni,és mikor végre sikerült,akkor 10-15 perc alvás után ébredt,ordított. Az estékről nem is beszélve. 8tól,de van,h fél 8tól 10ig folyamatosan ordított. Már nem tudtam elképzelni,h mi baja lehet (folyton az időjárásra fogtam),egészen addig,míg az evések közben és után el nem kezdett sírni. Itt a pocakkal lesz a baj. Aztán eszembe jutott,h mit mondott az orvos: "kis hasi fájdalom...". Hát ez már elég messze van a kicsitől,mikor esténként már tiszta vörös a gyerek feje,be vannak dagadva a szemei,mert nem tud elaludni,és levegőt sem kap már a sírástól.
Úgyh azonnal utánajártunk a dolognak -köménymagleves,édesköménytea stb.-,és elkezdtük bevetni a fegyvereket. Ma volt az első nap,h kipróbáltuk őket,és már most,mintha nem lenne olyan keserves a sírás,és nem fájna olyan nagyon-nagyon az a pocak.
Mindezek mellett a másik,amit erősen javalltak nekünk,az pedig nem más,mint a cumi. Levinek nem volt,mert mindig kiköpte,én pedig nem erőltettem. Így nincs is tapasztalatom benne,h mennyit használ-árt,de kétségtelen - mondják -,h megnyugtatja a babát. Ám legyen,ezen nem múlik. Első pár próbálkozásnál Mesikém is kiköpte,de most nem adtam fel, mindannyiunk nyugalma érdekében,és így esett,h Kisbabánk rákapott a cumira. Az esti ordítás ma el is maradt,a cumi folyamatosan mozgott a szájacskájában,a szeme pedig lassan csukódott le. Mi pedig csak néztünk,h ez tényleg működik..
Címkék:
Emese,
hétköznapok
A tejsömör
Máris 1 hónapos lett Kisbabánk,így az e havi kontrollra már indulhattunk is. Előtte persze Védőnő látta,lemérte,én pedig tátott szájjal néztem a mérlegre,ami 4230gr-ot mutatott, 1 kilóval többet,mint amennyivel született. Jól van,akkor nem kell mérleget bérelnem,jóllakik anyatejjel Kistündérem.
Ma pedig,egy héttel később,az orvos is látta,ott is lemérték azért,és már 4540gr-ot nyomott!!! :) Te jó ég,mennyit eszik ez a gyerek! :) Hát végülis amennyit adok neki! :)
az arcocskáján megjelent pöttyökre is reméltem valami választ,h mi az,és hogyan orvosoljuk. Nem is kellett rákérdeznem,már mondta is az asszisztensnek,h krémet írjon fel Neki,tejsömörre. Még nem hallottam,így nevén nevezve,pedig Levinek is volt,csak kevesebb,és magától elmúlt. Szóval anyatejes babáknál jellemző,kinövi,ne aggódjak. Rendben,akkor nem aggódok. :)
Amíg mi az orvosnál voltunk,Levikém a szomszéd nénivel motorozott, aszfaltkrétázott, sétált, beszélgetett, énekelt. Kekszet is mindig szokott kapni,amit elnevezett Karola néni keksznek,és rendszerint itthon is olyat kér reggelire: "Kano néni kecc,jó?" :)
Emesénk 4 hetes lett
Kishercegnőnk éppen ma lett 4 hetes.
Már felszívódtak a szeméből a kis bevérzések,a kék fény is megtette jótékony hatását,már nagyon szép a bőre is. Szerencsére az étvágyával sincsen semmi baj,szépen hízik,bár a pontos súlyát nem tudom,holnap viszem a Védőnőhöz mérni. Az éjszakák egyre jobban telnek,hosszú órákat alszik egyben,és ha lerakom,már csak ritkán ébred vissza. Igazi Tündér a mi Kisbabánk! :)
Első napok otthon
Emesénk éppen 2 héttel korábban ékezett,legalábbis a kiírt időponthoz képest. Amit egy cseppet sem bántam,mert már nagyon nehezen cipeltem a súlyt,és Levikémmel egyre nehezebben tudtam már játszani,sétálni.
Szóval két héttel korábban, viharos gyorsasággal, 3 óra alatt született meg a mi kis Hercegnőnk! Egy hét, és kétszer 6 óra kék fény kezelés után engedtek haza a kórházból, Levikém nagy örömére,ugyanis nagyon hiányolt már. A délutáni alvásoknál hisztiket csapott Anyukámnak,nem volt hajlandó aludni,de az evés sem ment gördülékenyen. Aztán végre eljött a nagy nap,hazajöhettünk,és Levi azonnal szívébe zárta Kishúgát. :) Először csak nézte,aztán simogatta, és odahordta egyesével az autóit,majd megmutatta Neki mind. :) Ez nekem óriási öröm volt,mert tartottam tőle,h esetleg nem fogadja el,vagy tudomást sem akar venni róla. De szerencsére nem így lett,és azóta pedig még közelebb került hozzá,már simogatja,puszilgatja,vigasztalja is. :)
Az éjszakázástól már eléggé elszoktam,így mondhatni folyamatosan fáradt vagyok. :) Bár úgy érzem,elég jól kezdek hozzászokni,mondhatni megedződök még a végén. :) A nappalok nagyon gyorsan telnek,észre sem veszem,és már a reggeli után hirtelen-gyorsan jön az ebéd,aztán már a fürdetéshez készülődünk. De mindez olyan szép és a szívünk tele van szeretettel,nem is cserélnék a világ minden kincséért sem senkivel! :)
Címkék:
Emese,
hétköznapok,
képek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

