2011.08.22-25.

Elterveztük,h idén,2 év kihagyás után elmegyünk nyaralni. Először csak pár napra,mert Picikém még nem volt hosszabb időt távol,sőt,egyetlen éjszakát sem. Barátnőmék minden évben Balatonfenyvesen nyaralnak 3 Picivel,innen jött az ötlet,h mi is oda menjünk.

Sikerült is hamar lefoglalni egy szállást augusztus végére,Fenyvesen,ami gyerekbarát,és közel van a parthoz. Aztán ahogy közeledett az időpont,az idő egyre rosszabb lett,fújt,esett,és hideg is volt. Megfordult a fejemben,h lemondjuk,de aztán elvetettük,hátha addig még kisüt a nap. És láss csodát,előző héten már beharangozták a kánikulát,35-36fokot jeleztek előre. Mindenki mázlistának hívott minket,amiért így kifogtuk a jó időt. :)

Az idegen helyen töltött éjszakától nagyon tartottam,ezért próbáltam a lehető legjobban rákészülni. Felhoztam a pincéből az utazóágyat,kinyitottam a szobájában,és először csak hagytam,h nézegesse,tapogassa. Kicsivel később beletettem pár játékát,és utána Őt is. Kicsit meglepetten figyelt,de a játékok hamar lekötötték a figyelmét,így belefeledkezett a játékba. Hosszú percekig játszott,majd felállt,és belülről vizsgálta az ágyat. Ezt délután még egyszer megismételtük,és akkor már jókedvvel fogadta.

Másnap megkockáztattam,h a délutáni alvást ebben az ágyban töltse. Szép lassan tettem bele,kicsit hadakozott,sírt,de vígasztalható volt. Miután becsuktam az ajtaját,már nem sírt,és 10-15 perc "beszélgetés" után elaludt!!!! Én persze rém boldog voltam,hiszen ez óriási lépés! :)

Az ezt követő napon már csendben hagyta,h beletegyem,és csak 5percig altatta magát,és álomba zuhant. :)

A következő napon eljött az utazás ideje,és úgy alakult,h alvásidőben érkeztünk. Mivel még teljesen idegen volt Neki a környezet,nem kísérleteztünk az altatással,hanem kimentünk a partra. Érdeklődve szemlélte az új helyet,és társaságot. Be is mentünk a vízbe együtt,és eleinte nagyon kapaszkodott az Apjába. Aztán szépen lassan feloldódott,pancsikolt,és hangosan kacagott is! Élvezte a vizet.

Kicsit nyűgös volt persze,mert nem aludt,és reménykedtem benne,h ez is majd rásegíti Őt arra,h könnyebben elaludjon este. 

Kellemesen sütött a nap még este 7 körül is,mikor bementünk a partról,jólesően elfáradtunk mi is.

Levikém a szálláson is nagyon jól érezte magát,az első pillanattól kezdve otthonosan mozgott a szobákban,jött-ment-intézkedett. Kaptunk etetőszéket is,abban megvacsizott,és fürdés előtt még szaladgált egy kicsit.

Aztán eljött a fürdés- és alvásidő. Én már kezdtem nyugtalankodni,lélekben felkészültem,h nem alszom egész éjjel. 

A fürdőben nem volt kád,csak zuhanyzó,úgyh a zuhanytálcára állítottuk Levót,és ketten vizeztük,fürdettük. Sajnos nem tetszett neki az újdonság,és végigsírta a fürdést. Gyorsan ki is vettük a zuhanyból,nem időztünk egyetlen felesleges percet sem. Törölközés,pizsi,és jött az altatás. Hoztuk magunkkal az utazóágyat,szivacsot kaptunk hozzá,és arra tettem rá a saját lepedőjét,h érezze az otthoni illatokat. Betettem a sarokba az alvózsiráfját is,ami nélkül el sem indultam volna.

A villanyt leoltottuk,és abban a percben olyan szorosan kapaszkodott Picim belém,h ha nem fogom,akkor sem esett volna le. Kicsit szipogott,de békés volt a karjaimban. Pár perc múlva próbáltam letenni,de nem engedte,még szorosabban kapaszkodott,és keserves sírásba kezdett. Tovább ringattam,és erős voltam,betettem az ágyba. Kijöttem. Úgy elkezdett sírni,zokogni,h öklendezett közben!!! Nagyon megijedtem,visszamentem,ringattam még. Ezt kábé háromszor játszottuk el,de a harmadik alkalommal vittem be magammal langyos tejet,és megitattam Vele. Ringattam még pár percig,majd óvatosan letettem,és meglepetésemre már nem olyan keservesen sírt,mint az előzőleg! Pár perc múlva pedig már csak szipogott,mi pedig kint,a másik szobában szó szerint lélegzetvisszafojtva hallgattuk,h mi történik. És tényleg csak szipogott,még vagy 5 percig, aztán elaludt!!!!!!!!!! Nem is hittem el,Zolimmal nem is beszélgettünk,nehogy sírva ébredjen. De nem ébredt fel. Reggel 9kor! ébredt úgy,ahogy szokott,a zsiráffal diskurált!!!! :) Nem tudom elmondani,h milyen büszke voltam,és vagyok,h este mindössze 15-20 percet kellett altatni. Reggel aztán kipihenve,vidáman ébredtünk,és indultunk a strandra!

Délelőtt nem nagyon volt kedve a vízbe menni,gondolom mert hidegebb volt,mint első nap délután. De egy kicsit megmártóztunk persze,sétálgattunk a vízben,Levi ült a karunkban. Barátnőmékkel együtt "szeltük a habokat",az Ő 3 Picije otthonosan mozgott a vízben,Levikém pedig csak nézte Őket,barátkozott,mosolygott Velük. Nagyon jól éreztük magunkat,hálás voltam,h nem kellett első éjszaka hazamennünk az éjjeli nemalvás miatt.

A délelőtti strandolás után délutáni altatás következett,reméltem,h ezzel sem lesz sok baj. Kis sírás,kis kapaszkodás után el tudott aludni Drágám,és 2 órát nyugodtan pihent. Nagyon örültem,mert fáradtnak,nyűgösnek lenni nem jó.

Délután már simán engedte,h beletegyük a vízbe,megint pancsikolt,kacagott,élvezte minden pillanatát!!!! A parton aztán játszott a Csemetékkel,nagyon jól megértették egymást,szerencsére szeret barátkozni KicsiManóm!

Mikor felértünk,nagyon elemében volt,rohangált,majd az ajtót csukogatta,és közben kacagott. :)

Ezen az estén,és a következőn is már úgy aludt el,mint otthon. Szó nélkül hagyta,h letegyem,és csendben lefeküdt a zsiráfja mellé. Békésen elaludt,és reggel kipihenten ébredt. :)

Így teltek el a balatoni napjaink,kipihenve,boldogan,és büszkén!!!!! :)

Strandoltunk

Pár nap múlva megyünk egyet nyaralni,és gondoltam előtte kiviszem Picimet a strandra,letesztelem,h mit szól a vízhez. Eredetileg úgy terveztem,h majd hárman,együtt megyünk,de azt nagyon nehéz összekordinálni,így eldöntöttem,h nem várok,útra kelünk kettesben. 

Gondoltam,az úttal nem lesz gond,mivel 5 percnyi sétára van a strand,de tévedtem. Ott kezdődött a probléma,h nem a fagyis irányába indultunk el. :) Merthogy tudja,merre van,és azt gondolta/szerette volna,ha megint odamegyünk. Így aztán sírva felkéredzkedett,én meg álltam a sarat a 12kiló alatt,vállamon pedig a strandtáska,ami folyton lecsúszott. :) Most örültem csak igazán annak,h ilyen közel van a fürdő.

Még a bejáratnál is volt egy kis hiszti,mert a pénztáros néni nem adott tölcsért :),de mikor meglátta a medencéket,és a gyerekeket,érdeklődve nézte őket,csendben figyelt.

Aztán letelepedtünk a pancsoló medence mellett,én meg izgultam,h majd nem fog neki tetszeni,fél a víztől,nyafogni kezd,satöbbi. De már a készülődésnél folyamatosan fognom kellett a kezét,mert már indult volna a víz felé! Aztán elindultunk a medencéhez,és Ő már az oldalánál be akart mászni,alig bírta kivárni,h a lépcsőn menjünk bele. Vittünk egy kis strandlabdát,de csak h igazi strandfeeling legyen,úgysem érdekli majd. Szerintem...

A medence lépcsőjéről bedobta a labdát,majd indult azonnal utána. De a második lépcsőfoknál megtorpant,majd vissza indult. Felvettem,és így,együtt mentünk be a labdáért. A medence közepén már lekéredzkedett, és szó nélkül engedte,h beletegyem a neki derékig érő vízbe! :) Ez akkora meglepetés volt,h csak kerekedett a szemem. Kidobta a labdát,és indultunk utána. Mikor újra bedobta,már gondolkodás nélkül elindult a lépcsőn a medencébe,és a közepéig meg sem állt!! Onnantól már nagyon élvezte a dolgot,bedobta a labdát-bementünk,kidobta a labdát-kimentünk. Aztán jött egy-két gyerek is,akiket nagyon figyelt,és már nem engedte,h a kezét fogjam. Szabályosan eltolta a kezem,és a medence közepéről mondta a magáét babanyelven,kommentálta,amit látott.:) 

Aztán,h ne legyen olyan felhőtlen a szórakozás,jött az úszómester,h ne üljek bele a medencébe! Nagyon nem értettem,h miért,de szót fogadtam,és aztán láttam a medence mellett a táblát,h "FELNŐTTEKNEK A MEDENCÉBEN TARTÓZKODNI TILOS"! Szóval még örüljek neki,h nem zavart ki! Hát ettől teljesen kész voltam,mert érthetetlen számomra,h hogyan tudnék felügyelni egy 2éves gyereket úgy,h nem vagyok mellette. Nem beszélve a 2 év alatti gyerekekről. Levinek a derekáig ért a víz,és majd minden lépésnél eldőlt. Még karúszóval sem engedem be egyedül! Elképesztő. Ez eléggé rányomta a bélyegét a hangulatomra,és elgondolkodom rajta,h még egyszer megyünk-e.

De Levim nagyon jól szórakozott,a végén már a medence széléről emeltem be nagy lendülettel,és hangosan kacagott. Aztán mikor láttam,h csak áll a medencében,és libabőrös,akkor kimentünk,átöltöztünk,elindultunk hazafelé. Nem volt hiszti,mikor elmentünk a medence mellett,ami meglepett,és hálás voltam érte.

Ünneplős hétvége

Már nagyon vártuk ezt a hétvégét. Vendégeket hívtunk,szervezkedtünk,készültünk,húst pácoltunk,salátát daraboltunk,pavilont állítottunk,és reménykedtünk,h a nap is kisüt.

Hát kisütött. :)

Már délelőtt nagyon meleg volt,de mi rendületlenül sertepertéltünk,merthogy szülinapos kerti parti elébe néztünk. Délutánra már a ventilátort is üzembe helyeztük,merthogy a hőmérő már a 30fokot is túllépte. :S

De mi ügyet sem vetettünk rá,sőt örültünk,h nem mosta el az eső a kerti mulatságot. Tüzet raktunk,"boronáltunk",iszogattunk (már aki :D),nagyokat beszélgettünk. 

Kicsimnek pedig medencés partyt hoztunk össze,h élvezze,érezze a nyár adta lehetőségeket. Az első 5 percben ki szeretett volna jönni a vízből minden áron,de reméltem,h megszokja,rákap az ízére. :) Így lett.:)

Fel is frissült tőle,már nem izzadt annyira. Jól vette a kánikulai akadályokat,evett,és IVOTT rendesen! :) Na most nem kellett noszogatni,h leguruljon az a kis folyadék,csak megfogta az üveget,húzta maga felé,és tátotta a száját. Az én ügyes Manóm a szombati nap leforgása alatt három deci vizet behörpintett,én meg csak örömködtem,és adtam,adtam neki,amíg kérte. :) "ha szomjas,kéri..."-mondta az orvos,és milyen igaza volt. :)

Egyszer be is mentünk hűsölni,nehogy hőgutát kapjon Életem. De ott is feltalálta magát. :)

Aztán mikor kicsit "hűlt" a levegő,megint kimerészkedtünk,és a babakocsiban dumcsizott nekünk, mosolygott, nézelődött, ismerkedett. :)

Estére annyira elfáradt,h egy órával a szokásos előtt lefürdettem,megetettem,ágyba tettem. De nem akart aludni. Sírt,izzadt,sírt,izzadt. :( Babakocsis ringatásra sem volt hajlandó álomba zuhanni,így jobbnak láttam nem szenvedni,kivittük magunkkal a kertbe. Na ott aztán ki is nyílt a szeme,láthatóan jól érezte magát. Majd mikor eljött a szokásos alvásidő,felvittem,megetettem,ahogyan az eredeti forgatókönyvben is,és láss csodát, elszenderült Kicsim. Óramű pontossággal,amikor eljött az ideje. Én balga azt hittem,nem ismeri az órát... :)

Mi pedig nyugodtan diskuráltunk még egy ideig némi alkohol társaságában,majd egy "boldogszülinapos" jóéjt-et kívántunk még Apukának,és ágyba zuhantunk...