Ez a pár szó elmondja helyettem a mai napunkat. Illetve a fő csapásvonalat,mert azért ettől kalandosabb,stresszmentesnek nem mondható,vidéki kis kaland,tapasztalatgyűjtés volt.
De hogy az elején kezdjem,Levi reggeli pár köhintéséről kell először említést tennem. Tüsszentés is volt,de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Máskor is volt már ilyen. Igaz,akkor,mikor nekem nem kapart a torkom,és nem használtam el naponta legalább 20db zsepit. Most viszont sajnos ez a helyzet.Kábé 3-4év után először,most döntött le a lábamról a vírus. Vagy vmi szívós baktérium,de nem is ez a lényeg. Hanem az már lényeg,h attól tartottam,h a gyerek elkapja tőlem.
Reggel 9óra, lázmérés: 37,2C°
Szuper,nem beteg a gyerek. Szokásos reggel,szokásos délelőtt,ment minden a maga útján. Majd fél 11 környékén érzem,h forró a homloka.
Délelőtt 11óra, lázmérés: 38,3C°
Ennek már fele sem tréfa,irány a gyógyszertár,a sokak által ismert Panadol Babyt vettük, dícsérik,minden rendben lesz. Az ebéd lezajlott,mint máskor,nem csökkent az étvágya,gondoltam akkor nem lehet nagy baj. Aztán mondja Zoli,h nem lehet nátha,mert reggel óta nem köhögött,nem tüsszentett,biztosan a foga jön. Valahol. Mert látni nem látunk semmit a szájában,de attól még lehet. Dehát ez a lényegen nem változtat,lázat csillapítani kell,ebéd után megkapta az epres-kanalasat. Aludni viszont nagyon nem akart,amint az ágyába tettem,hangosan kiabált,sírt,és közben a láztól lángolt a feje. Nem erőltettem,menjünk le játszani. Majd nem sokkal később peluscsere volt esedékes,felmentünk hát,és egyúttal megmértem a lázát is.
Délután 2óra, lázmérés: 37,3C°
Hát ez szuperjó,már csak aludni kellene. Baromi fáradt volt,megpróbáltam letenni,és sikerült!! Rögtön álomba zuhant. De nem tartott sokáig örömöm,fél óra múlva ébredt. Lehoztam,békésen játszott,majd a 3órás evés után kicsivel felvittük,hátha tud aludni,már nagyon kókadt volt. Apjához kéredzkedett,aki leült vele,hagyta,h a mellkasán elaludjon.:) Édesen,hangosan,fáradtan szuszogott,mélyalvás volt a javából. És mivel ez ritka pillanat,h így,és csak most,ezért apja kihasználta az alkalmat,és hagyta,h kialudja magát ott,rajta. :)
Háromnegyed óra lett belőle. Én már azt hittem,h Zoli is elszenderült,de csak nézte,csodálta Őt álmában.:) Ébredés után megint forró volt a homloka,azonnal ellenőrizzük csak,mit mutat a lázmérő.
Délután fél6, lázmérés: 38,8C°
Mese nincs,Panadol még egy adag. A 6órás tejbegríz nem kell neki,és már mást sem fogad el. :( Akkor azonnal hívtuk a körzeti orvosunk mobilszámát,mert ez van megadva az orvosi rendelő ajtaján kifüggesztett táblán,mint Orvosi Ügyelet! Amit azután tettünk,h Zoli elment a rendelő melletti lakásába,és csengetésre sem jelent meg senki,a házban a villany nem égett. Mobilját nem veszi fel. Hívjuk a vezetékest,azt sem. Mobil másodszor,negyedszer,tizedszer,semmi... Megelégeltük,h az orvosi ügyeletként nyilvántartott mobilt (amit ugye mindig lehet hívni,elvégre ügyelet,vagy mi),a kutya sem veszi fel. Már majdnem szétrobbant a fejem az idegességtől!
Viszont akkor nincs más, Soproni Orvosi Ügyelet. Azonnal felveszik,kedves hölgy hallgatja a beszámolónkat. Megkérdezi,mink van otthon,mennyi idős a gyerek,mit kapott eddig. Válaszoltunk,majd mondta a hölgy,h a Germicid C kúpot már nem tudjuk használni,mert az kisebb gyerekeknek való,viszont ajánlja a Nurofen kúpot (még másik két lázcsillapító mellett), amit most x gyógyszertárban,Sopronban, meg tudunk venni,mert este 10ig nyitva van. Ha komolyodna a dolog,ülőfürdőt javasol. Nagyon szépen megköszöntük a segítséget,és hálásak voltunk,h a mai világban még vannak segítőkész (egészségügyben dolgozó) emberek,akik nem az órájukat nézik,h mikor jár le a munkaidejük,hanem hivatástudatból,és emberségből segíteni akarnak,és tudnak.
Zoli el is ment Nurofen kúpért,amit a gyógyszerész javaslatára rögtön be is adtunk Levimnek. Lementünk játszani kicsit,és fél óra múlva már mintha nem lett volna olyan forró a homloka. Aztán 1óra múlva már mosolygott,tapsikolt,a homloka langyos. El sem hittem!!!! Nem mertem azért elkiabálni,de nagyon reménykedtem,h már nem esik vissza. Kicsit később a gyümölcsöt is elfogadta,én meg nekibátorodtam,hátha eszik egy kis sonkát is,a kimaradt tejbegríz helyett. Nyúlt a tányér felé,mikor meglátta a sonkát,és azonnal falatozni kezdett. Hát én úgy örültem,főleg,h vizet is kortyolgatott mellé.
Ezt az idillt törte meg a telefoncsörgés. Körzeti orvos!! -Kerestek,mi a baj? -Igen,már legalább 10x,mert a kisfiunk lázas,segítséget szerettünk volna kérni.-így Zoli,és hát nem volt bájos hangja,jogosan. Az enyém is ilyen lett volna. Majd a válasz: -Ne legyen felháborodva,délután 4után nem vagyok köteles felvenni a telefont!!!!!!!!!!! Nem hittem a fülemnek! Ez már mindennek a teteje!!! Nagyon gyorsan lezártuk a beszélgetést,és azt hiszem,a jövőben sem fogunk bizalmat szavazni a település körzeti orvosának.
Este fél10, lázmérés: 37,2C°
Hurrrrrrrrrrrrrrrrrááááááááááá! :) Szokásos fürdés,szokásos vacsora,szokásos elalvás. Sosem hittem volna,h egy ilyen napnak lehet nyugodt,megkönnyebbült befejezése is...
