Kishercegem

Képek

Készült pár kép a napokban,amiket kettesben készítettünk,Levim meg én. Merthogy Apuka dolgozik,mi meg időnként elővesszük a fotómasinát,és megörökítjük hétköznapjainkat. Ezekből szemezgetek most:

Mi is ázunk-fázunk. Ez az időjárás senkinek nem jött jól. Az utcánk túloldalán ágaskodó fák csak dülöngélnek,zúgnak,búgnak,nekik sem tetszik ez. Bár nálunk nem esett annyi eső,mint amiről sok helyen hallani lehet,csak a szél teszi próbára a türelmünket,kertünket. Léna kutyánk pedig fél a széltől,vihartól,az ajtó előtti lábtörlőn kucorog naphosszat. Mintha nem lenne hová behúzódnia,a kert végében ott van a szélvédett kuckója. Talán ha közelebb érzi magát hozzánk,az ajtónkhoz,nem retteg annyira. A bentről kiszűrődő zaj és fény talán jólesik neki. Nem tudom. Mindenesetre már ő is várja,h vége legyen.
A kert tele van a környező fák leszakadt leveleivel,ágaival.

Tegnapelőtt hazaérve a szokásos délutáni sétánkból hívatlan vendég volt a lábtörlőn. Egy galamb. Már nem élt. :( A fenyőink lombjai közt él régóta egy galambcsalád, egyik tagja hevert az ajtónk előtt. Leeshetett a fáról,Léna pedig odahozta. :(

A házban több napja fűtünk, mert estére igencsak lehűl a levegő. A mai sétához pedig újra elővettem Levim télikabátját,sapkáját. Vastag takaró, vastag tutyi. :(
Legyen már vége ennek az időnek.

Havi kontroll...újra

Eső ide vagy oda,szél ide vagy oda,mi minden nap megyünk sétálni. Egyszer a környéken kacskaringózunk, másszor Sopron utcáit rójuk. Levi már nagyon jól tud alkalmazkodni a zajhoz,tömeghez,simán alszik a babakocsiban,ha épp elálmosodik. Vagy ha ismerőssel találkozunk,széles mosollyal köszönti,és bárki kezében elül. Így volt ez a munkahelyemen is,ahová látogatóba mentem. Mosolygott a csajokra,mindenkinek megtapogatta az arcát, orrát,mert ez most a szenzáció. :) Aztán a Wellness monoton zaja álomba ringatta,mi csajok pedig nyugodtan tudtunk diskurálni.

Tegnap pedig a Védőbe voltunk "hivatalosak".

A múlt havi szokásos elmaradt egyéb technikai okok miatt,Védőnőm hívott,h legközelebb 4 hét múlva lesz,május 12én. Úgy elszállt ez a 4 hét,mintha csak egy lett volna. Jó sokan össze is gyűltünk,kicsik és picik. A nemek aránya kicsit eltolódott a lányok javára,Levi másodmagával képviselte a férfiak táborát. :)

Orvosi vizit előtt mérés:

8580gr

71cm

A súlya nagyon szépen gyarapodott,amire számítottam is,mert Levim nagyon szeret enni,a tejpépet is csak úgy falja. De ez a magasság,hát nem tudom. Védőnőm szerint ez jó,mert 1 éves korukra érik el a 74 centit. Nekem ez furcsa,hihetetlennek tűnik,de attól még lehet valós.Persze Önmagához képest egyenletes a fejlődés,és azt hiszem ez a fontos.

Védőnőm mérés alatt megjegyezte,h biztosan sok sárgarépát és sütőtököt eszik a gyerek,mert látszik a bőrén. Vegyek egy kicsit vissza!!! Aztán elment a papírokkal molyolni,a többi Anyuka pedig jött hozzám,és mondta,h "Nem értem,miért kellene visszavenni belőle,az én gyerekem is mindig ezeket eszi,mert szereti."Ilyet még nem hallottak. Hát én sem. De jól meg is nehezítené a dolgunkat,mert ez a két adu ászom. Ha vmi nem ízlett Neki,csak hozzákevertem a sütőtököt,vagy a sárgarépát,és már nyelte is. Úgyh érdekes lenne a helyzet.

Aztán sorra is kerültünk, Doktor bácsi mosollyal üdvözölte Hercegemet. Meghallgatta a tüdejét,szívét,és közben megjegyezte,h "Látom,szereted a répafőzeléket!" :) És ezzel túl is volt tárgyalva a dolog. :)

Ezt az orvost szeretem,mert mindig alaposan vizsgál,hasát nyomkodja,belső szerveit is "letapogatja".:) A baloldali heréje nincs teljesen lent,épp határon,de "Majd 1 éves kora után térjünk erre vissza,addig semmi teendő."

Ezekkel az infókkal indultunk haza.A babakocsiban álomba is szenderült,merthogy ezek a kontrollok mindig alvásidőre esnek...

2003.május 3.

7éve...

7éve,h megismertem,

7éve,h sülve-főve együtt vagyunk,

7éve szeretjük egymást... :)

Egy gyönyörű tavaszi nap volt,Barátnőmék kerti partit rendeztek. Születésnapos-barátos-sütögetőst. Mivel szinte mindennap együtt lézengtünk barinőmmel akkortájt,én már a parti előkészületeiben is aktívan részt vettem. Tálalás,terítés,saláta készítés,smink-és divattippek :).

Aztán 4szemközt megemlítette az én Barátosném,h van egy srác...:) mondom,milyen srác? "Hát,tudod...egy srác,a Lacim barátja. Jóképű!" (és közben kacsintgat :D) Mondtam,h engem hagyjon lógva mindenki, nem ezért jöttem. "Jó,jó,csak nézd meg!" :) Gondoltam,ha rábólintok,hamarabb szabadulok. Bólintottam.

Érkeztek a vendégek,majd mikor megérkezett az a bizonyos srác,azonnal hozzám küldték,és bemutatták. Annyira feltűnő volt,h itt kérem kerítés történik,h röhöghetnékem volt tőle. :)

Elsörözgettek,beszélgettek Lacival,mindenkivel.

A kilencedik Tequila után (...) már jól éreztük magunkat Barinőmmel, kellőképpen oldott volt a hangulat. És akkor mellém ült "az a bizonyos srác". :) Nagyon kellemesen elbeszélgettünk, tetszett, h mindenről volt véleménye.

Aztán sötétedett,a házigazdák kidőltek,de mi csak ültünk és beszélgettünk. És mivel én voltam a legközelebbi "hozzátartozó",és mert gondosan elkezdtük takarítani a romokat,a vendégek hozzánk jöttek oda megköszönni a bulit és elbúcsúzni. :) Mi meg mondtuk,h "köszönjük,h jöttetek,gyertek máskor is!" :D

Miután minden vendég elment,és Zoli is menni készült,búcsúzóul ennyit mondott: "találkozunk holnap? meghívnálak egy kávéra!..." :)

Azóta együtt vagyunk!!! :)

...mert aludni tudni kell!

Mindig csodálom,mikor alszik... Máskor is,és mindig,de mikor álomba szenderül, még tündéribb,mint egyébként. :) muszáj volt egy csokorba gyűjtenem... :)

SZERETEM...

Kis baleset,nagy ijedség

Szombat délelőtt volt,a család minden tagja fellelhető volt a ház valamely szegletében.

Helyszín: felső szint.

Jövök-megyek a gyerekkel,ahogy mindig. Pelenkát ellenőrzök,a lakás hőfokának megfelelően le-föl öltöztetem, kordont állok a lépcsőfokhoz veszélyesen közel érkezve. Aztán lett egypár elintéznivalóm fent,ezért a gyereket biztonságba helyeztem a kiságyban,ahogy ilyenkor mindig. Merthogy annál biztonságosabb hely nincs számára. Hittem én.

Kábé 5 perc elteltével hangos sírásba kezd a gyerek,mire én rohanok,mint az őrült,kikapom az ágyból, simogatom, vigasztalom, próbálom megtalálni a baj okát. Fej rendben,végtagok rendben. Biztosan csak túl nagyot huppant az ágyra,és megijedt. Szorosan fogtam, lementünk,de Levim nemhogy megnyugodott volna,sikító sírást produkált. Na,akkor mégegy leltár a testrészeken.

De nem kellett végignéznem mindenén,mert ahogy elemeltem az arcát a vállamtól,láttam,h véres lett a pólóm!!! A gyerek szája nem egyszerűen vérzett. Próbáltam törölgetni,h lássam,hol vérzik,de olyan nagyon folyt neki,h inkább csak széttöröltem az egész arcán. Persze férjem pont akkor jött be a kertből,és csak annyit látott,h a gyerek üvölt,és csupa vér.

Megfogta a fejét,én letöröltem a vért,és akkor láttam,h a felső ínye vérzik. Jól fel is gyűlt ott,a felső ajka meg dagadt. :(

Akkor öltözünk,irány a kórház.

Már öltözésnél egy hangja sem volt Kiscsemetémnek,szerencsére megnyugodott. Férjem szerint biztosan nincs nagy baj,de Anyut nyugtassuk meg,menjünk. Én mindenképpen akartam menni,az orvos nézzen bele a szájába,és ő győzzön meg róla,h nincs baj.A kocsiig érve Levi a kiscipőjét szerette volna mindenáron rágicsálni,oda is adtam neki. Ennek köszönhetően a kis vérrel teli "lufi" a szájában kipukkadt és kifolyt belőle az összes vér. Ennek örültem,mert a szája is lelappadt,nem volt már feldagadva. Egy szó nélkül ülte végig az utat,játszott a cipőjével.

A soproni kórház sürgősségi osztályán elég sokan várakoztak,na,gondoltam itt töltjük az egész délelőttöt. Áramszünet is volt,az adatokat kézzel vették fel. De aztán két perc múlva betegfelvétel,"ránézéses diagnózis":),hol vagyunk a sürgősségi sorrendben. Gyerek végigvigyorogta az egészet,én meg kínosan ügyeltem rá,h minden részletet elmondjak,h kiderüljön,van e komoly baj. Nővérke megtapogatta az ínyét,és mondta,h nem fáj neki,teljesen épek a fogrügyek. Kicsit megkönnyebbülve vártuk kint tovább a sorunkat,miközben Levi a mellettünk várakozó bácsival ismerkedett. :)

Aztán hívtak (szerencsére nem órák múlva). A doktornő "toroknézegető" :) pálcikával próbálta felhúzni az ínyét,de Levi elkapta,és játszott vele.:) A másodikkal sikerült bekukkantania,és azt mondta,h az ajakfék szakadt fel,de mivel már a vér is kiürült belőle,visszaállt a helyére,semmi teendő nincsen. Előfordul. :) :)

Szóval nem volt más dolgunk,csak megnyugodni,és rájönni,h ha a gyerek mindent betöm a szájába,még az ágyrácsot is ketté akarja harapni,akkor hamar megvan a baj...

Díjak

A feltételek:

1. Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad!

2. Linkeld is be a blogját!

3. Tedd ki a logókat a blogodra!

4. Add tovább 10 bloggernek!

5. Linkeld be a blogjukat!

6. Megjegyzésben jelezd nekik, hogy díjat kaptak!

Köszönöm a díjakat Adrinak,Márk Anyujának!

Továbbadom Zsukkának, Áginak,a Scrapm-@gi-a tulajának, Kingának, Hanna,Mikolt és Áron Anyujának, HuncÚr és MinkaLány Anyukájának,és végül de nem utolsósorban Noéminek,Tamás anyukájának.

˘˘˘

1. Tedd be a blogodba a Cukker blogger logót!

2. Nevezd meg, akitől kaptad!

3. Válaszolj a kérdésekre!

4. Nevezz meg 6 bloggert (belinkelve), akiknek továbbadod!

5. Értesítsd az érintetteket!

Köszönöm Adrinak a díjat!

Azoknak adom tovább,akiknek az előző díjat is!

Kérdések:

kedvenc könyv: Harry Potter sorozat
kedvenc ital: limonádé frissen facsart citromból barna cukorral
kedvenc étel: marhahúsleves,ahogy a férjem készíti
kedvenc énekes: Celine Dion
kedvenc színész,színésznő: Tom Hanks, Meryl Streep
kedvenc együttes, dj: Paso, Mistery Gang; dj Budai
kedvenc színem: zöld leginkább,de mostanában a kék is
kedvenc sorozat: Született feleségek
kedvenc mozi: imádom a mozifilmeket,sajnos mostanában nem jutok el moziba. régi kedvenceim: Órák, Forrest Gump, A ravasz az agy és két füstölgő puskacső, Spíler, Kontroll.
kedvenc hangszer: szólógitár
kedvenc hónap: május
kedvenc nap: férjem szabadnapjai :)
kedvenc évszak: tavasz
kedvenc napszak: reggel
kedvenc sport: bicikli

Még mindig a fogas kérdés

Éppen ma 8hónapos és 3hetes Kiscsemetém. De fogacskák még sehol. Nem tudom hol késnek már azok a fránya Fogmanók. :( Az ínye alul-fölül, jobb és baloldalt,középen,a létező összes irányban duzzad,fehéredik. Itt-ott piroslik is. Ujjacskák folyamatosan szájban,hogy a létező összes játékáról ne is beszéljek. Tömi a szájába őket,közben folyik a nyála rendületlenül.

Vettem Neki egy 3részes "fogkeféreszoktató" szettet. Az egyik darabját már most tömheti a szájába,mert a sörték helyett henger alakban szilikon lamellák,vagy lapátkák vannak (vagy mittoménmi),amik jótékonyan masszírozzák az ínyét. Legalábbis erre hivatottak,és a mellékelt ábra szerint tényleg így van. Merthogy mióta odaadtam Neki,el sem engedi. Nem olyan biztos,h mindig sikerül rendeltetésszerűen használni :),dehát senki nem tanulta az Anyja hasában. :)

A másik darabja már teljesen úgy néz ki,mint egy fogkefe,csak a fej,és a sörték is szilikonból vannak. Ezt arra az időre ajánlják,mikor már pár foga kibújt,de az ínyének a többi felületét még masszírozni kell.

Aztán a harmadik pedig már egy igazi "felnőttes" fogkefe,"felnőttes" sörtékkel, minimanó méretben :),foggal teli szájba.

A készlet első darabja bevált,remélem a többi is megállja a helyét. Csak mán bújnának ki azok a fogacskák.

Az utóbbi napokban már játék közben lettem figyelmes spontán hangos felsírásra,ami kizárásos alapon csak a fogfájás lehet. Vagyis ínyfájás. Mindegy,de már nagyon jöhetnének kifelé,mert időnként nagyon szenved már Kismanóm!!! :(

Szóval Fogmanók ide jertek! Levi vár Benneteket!

Apás napok

Mozgalmas,eseménydús,izgalmas,sok sétával egybekötött remek napok után vagyunk. :) Férjemnek több szabadnapja is lett egyben,mindannyiunk nagy örömére! Úgyh hármasban, csicsergő madarak társaságában szívtuk a friss levegőt magunkba, teraszon, szomszédban,és a környék kis utcáiban. Terveztünk is több színes programot,végre az egész családdal,együtt!

Barátunknak,akinek nem mellesleg két cseperedő kislánya van,említette,h van otthon Neki,már használaton kívüli zenélő-csipogó-hangoszajtkeltő csodamasinája. :) Csakis elemmel működik,úgyh elhozza,h nekünk se legyen olyan jó! :) És tényleg elhozta. :D Hát igen.Minek az embernek ellenség,amikor barátai is vannak. :D

Volt egy korosztályos találkozó is.:) Levente kétszer.:)

Barátnőmmel a terhestanfolyamon ismerkedtünk meg,ahol együtt simogattuk a hasunkat,két hét eltérés volt közöttünk, a szülések várható idejét tekintve. Rövid időn belül kiderült,h mindketten a Levi nevet választottuk csemetéinknek,volt is nagy mosolygás ezügyben. :) Aztán most,h már 8 hónapja történt mindez,gondoltuk összehozzuk gyermekeinket,h ismerkedhessenek, és nem utolsósorban mi, Anyukák tapasztalatot cserélhessünk.:)

Bejelentkeztek Nagyiék és Nagynéniék is,h meglátogassák régnemlátott unokájukat, unokaöccsüket. Volt nagy gyereksimogatás, fényképezkedés,étteremben csendes zajkeltés. :)