Azt kell mondanom,h félsikert értünk csak el a cumival,mert ha esténként úgy tartja kedve a Kisasszonynak,akkor annyira ordít,h a esélyünk sincs betenni a cumit a szájába,egyszerűen kiesik belőle. Így próbálkozunk minden mással is,énekelünk,altató zenét játszunk le,simogatjuk,és különféle pózokban tesszük le,illetve próbáljuk letenni,h ne kézben aludjon csak el.
Amivel a legnagyobb sikert értük el,az a hasra tétel. Én is csak pislogtam,mikor hanyatt fekve ordított,nyűglődött,és amint hasra fektettem,azonnal megnyugodott. De persze ez is inkább csak napközben jön be,de már az is valami,h nem kell folyton a teraszra vinni,és babakocsiban altatni,hanem bent,a nappaliban hason alszik el,szépen,nyugodtan. Levikém ilyen pici baba korában egyáltalán nem szerette a hason alvást,csak sírt,kiabált,de úgy látszik Mesikém így nyugszik meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése