A kanapé a nappaliban elég sokáig nyitva volt. Hogy a nagy felületen kényelmesen elférjünk,játsszunk. De aztán Levikém inkább futkározott,az asztal alá mászott,mintsem az ágyon üldögéljen,akárhányszor felvittük,a farral lemászás technikáját tökéletesítve,elhagyta azt. Így jobbnak láttam becsukni.
Ma reggel a csukott ágyon felejtettem a távirányítókat,és mire feleszméltem,a gyerek ült az ágyon,kezében a fekete dobozokkal. :) Ami önmagában még nem meglepő (sajnos),de hogyan mászott fel?! Eddig a lefelé tolatást sajátította el,azt viszont már félálomban is bármikor megteszi. De fölfelé? Úgy látszik,csak motiváció kellett,mégpedig az elöl hagyott távirányítók. :) És már minden megy is simán.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése