Szomorú

Mi is ázunk-fázunk. Ez az időjárás senkinek nem jött jól. Az utcánk túloldalán ágaskodó fák csak dülöngélnek,zúgnak,búgnak,nekik sem tetszik ez. Bár nálunk nem esett annyi eső,mint amiről sok helyen hallani lehet,csak a szél teszi próbára a türelmünket,kertünket. Léna kutyánk pedig fél a széltől,vihartól,az ajtó előtti lábtörlőn kucorog naphosszat. Mintha nem lenne hová behúzódnia,a kert végében ott van a szélvédett kuckója. Talán ha közelebb érzi magát hozzánk,az ajtónkhoz,nem retteg annyira. A bentről kiszűrődő zaj és fény talán jólesik neki. Nem tudom. Mindenesetre már ő is várja,h vége legyen.
A kert tele van a környező fák leszakadt leveleivel,ágaival.

Tegnapelőtt hazaérve a szokásos délutáni sétánkból hívatlan vendég volt a lábtörlőn. Egy galamb. Már nem élt. :( A fenyőink lombjai közt él régóta egy galambcsalád, egyik tagja hevert az ajtónk előtt. Leeshetett a fáról,Léna pedig odahozta. :( 

A házban több napja fűtünk, mert estére igencsak lehűl a levegő. A mai sétához pedig újra elővettem Levim télikabátját,sapkáját. Vastag takaró, vastag tutyi. :(  
Legyen már vége ennek az időnek.